Terápiás lehetőségek

Gyógyszeres kezelést akkor javasolunk, amikor a mentális zavarok tünetei  tartósak vagy életminőséget rontóak, esetleg súlyosak, és gyógyszer nélkül nem kezelhetők hatékonyan, vagy amikor a gyógyszer a pszichoterápiával kombinálva gyorsabb vagy eredményesebb javulást biztosíthat. Fontos, hogy a gyógyszeres kezelést mindig személyre szabottan, a páciens állapotától, tüneteitől, korábbi kezelési tapasztalataitól és egyéb egészségügyi tényezőktől függően kell megválasztani.

Fontos kérdés az is, hogy pszichoterápia és gyógyszeres terápia egy szakemberrel történjen, vagy inkább válasszuk szét és két helyre járjunk? Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Sok páciens komplex terápiájában pszichiáterként veszek részt, vagyis csak a gyógyszeres terápiát viszem, a pszichoterápiás folyamat pedig pszichológus kollégánál történik. Tapasztalatom szerint bizonyos típusú problémáknál érdemes a terápiás modalitásokat “tisztán tartani”, és külön szakemberhez vinni a pszichoterápiás részt.

Ideális esetben egy gyógyszer beállítás folyamata az első alkalmat követően jóval ritkább és adott esetben rövidebb találkozásokat igényel , mint amit a pszichoterápiás találkozások heti- vagy heti több alkalommal történő gyakorisága jelent. A kívánt állapot elérése esetén, a gyógyszeres terápia optimalizálását követően több havi gyógyszer felírására is van lehetőség.

Gyógyszeres terápia esetén hangsúlyozni szoktam, hogy a gyógyszer egy hatóanyagon keresztül működik, biológiai ágens, ami lelki és tudati életünk komplexitását véleményem szerint korlátozottan fedi le. Zavaró tüneteinket sokszor valóban nagyon hatékonyan gyógyítják a gyógyszerek, de az azokat létrehozó egyensúlyvesztés lélektani dimenzióihoz korlátozottan, a tünetek szintjén férnek hozzá. Pácienseimet ezért mindig arra bíztatom, hogy az állapotjavulással, tünetek megszűnésével, tüneti gyógyulással  lehetőleg ne elégedjenek meg, hanem legyenek kíváncsiak, igyekezzenek jobban megérteni a problémát okozó korábbi  állapotukat/élet helyzetüket. A  pszichés egyensúlyvesztés egy alarmírozó életesemény,  üzenetként is felfogható, ami változásra, változtatásra hív bennünket. Minden változásnak, változtatásnak van és lehet értelme, érdemes lehet életmódunkat, fizikai aktivitásunk szintjét, szokásainkat, szükség esetén emberi kapcsolatainkat is átgondolnunk. Tapasztalatom szerint apró lépések is jelentős változásokhoz vezethetnek. A változásban és  önismeretben professzionális segítséget nyújthat a pszichoterápia, ami szakemberrel történő rendszeres találkozás keretében valósul meg.

Leggyakrabban az alábbi esetekben szoktunk gyógyszeres kezelést javasolni:

Depresszió: A depresszió egy gyakori pszichés probléma, amely tartósan rossz hangulattal, érdektelenséggel és energiátlansággal jár. Nem egyszerű szomorúság, hanem olyan állapot, amely tartósan fennáll és negatívan befolyásolja az ember gondolkodását, érzéseit, viselkedését és mindennapi életét. 
Ha a depresszió súlyos és pl. pszichotikus tünetekkel (pl. hallucinációkkal) jár, vagy ha  öngyilkossági veszély áll fenn, akkor a probléma kezelése magánrendelőben nem javasolt. Átmenetileg magasabb prioritású ellátási forma szükséges  (osztályos kezelés), hiszen a megfelelően szoros utánkövetés és biztonság így biztosítható. Általános gyakorlatként antidepresszánst és- ideális esetben csak átmenetileg- szorongáscsökkentőket javasolhatunk

Szorongásos zavarok: A szorongásos zavar olyan mentális állapot, amikor a szorongás (félelem, aggódás) túlzottá, állandóvá válik vagy indokolatlanul hangsúlyosan van jelen , és zavarja a mindennapi életet. Nem csak egyszerű idegességről van szó, hanem olyan erős vagy gyakori félelemérzetről, amit az ember nem tud irányítani.
Ide tartozó gyakori problémák: generalizált szorongás, pánikzavar, poszttraumás stressz zavar (PTSD); szóciális fóbia. Itt leggyakrabban antidepresszánsokat és- ideális esetben csak átmenetileg- szorongáscsökkentőket javasolunk.

Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): Az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) vagy kényszerbetegség egy mentális zavar, amelyet visszatérő, zavaró gondolatok (kényszergondolatok) és ismétlődő, gyakran értelmetlen cselekedetek (kényszercselekvések) jellemeznek, amelyeket az érintett páciens a szorongás csökkentésére végez el. Általában SSRI-típusú antidepresszánsok jönnek szóba és – ideális esetben csak átmenetileg- szorongáscsökkentőket is javasolhatunk.

Alvászavarok: Az alvászavar olyan állapot, amikor az alvás minősége, mennyisége vagy ritmusa tartósan zavart szenved, és ez nappali fáradtsághoz, koncentrációs nehézségekhez vagy hangulati problémákhoz vezet. Bizonyos esetekben rövid távon altatószerek vagy szorongáscsökkentők eredményesen alkalmazhatók, de amennyiben például elhúzódó hangulatzavar vagy szorongás részeként van jelen tartósan a probléma, akkor az alap problémát (pl. depresszió és szorongást) kezelni javasolt, és ettől a másodlagosan kialakult alvásprobléma is jó eséllyel rendeződni szokott.

Bipoláris zavar:A bipoláris spektrum zavar olyan hangulati zavarok összefoglaló neve, amelyek a lehangoltság/depresszió és a feldobottság/(hypo)mánia különböző súlyosságú és formájú váltakozásával járnak. Ide tartozik például a klasszikus bipoláris zavar, a bipoláris II (enyhébb – ún. hipomániás – epizódokkal), vagy a ciklotímia (enyhébb, de hullámzó hangulatzavar) is. A spektrum kifejezés arra utal, hogy ezek a zavarok egy skálán helyezkednek el, súlyosságban és tünetekben nagy egyéni változatosságot mutatnak, tehát nem mindenkinél ugyanúgy jelentkeznek. A hangulati kilengések szabályozására többféle gyógyszer típust (gyakran kombinációban) választhatunk (antidepresszánsok, hangulatstabilizálók, antipszichotikumok). Enyhe fokú panaszok esetén  is javasolhatunk gyógyszeres kezelést, ha a tünetek a páciens életminőségét zavaró módon befolyásolják.

Pszichotikus zavarok, szkizofrénia: 
Általános gyakorlatként, pszichotikus problémával élő pácienseket csak beállított gyógyszereléssel, egyensúlyi állapotban tudok fogadni. Egyedileg lehet megítélni, hogy hosszú távon ez a típusú  probléma- adott kliens esetében -mennyire kezelhető biztonsággal magánrendelő kereti között
A pszichotikus állapot olyan mentális probléma, amelyben az érintett valósággal való kapcsolata jelentős mértékben zavart szenved. Jellemző tünetei a hallucinációk (pl. hangokat hall), téveszmék (valótlan hiedelmek), zavart gondolkodás és viselkedés, alvás-ébrenlét ciklus súlyos felborulása. Ide tartozik például a szkizofrénia, de más betegségekhez is társulhat pszichózis. Ezeknek az állapotoknak az első vonalbeli gyógyszerei az antipszichotikumok. Biztonságos kezelésük általában kórházi kezelést tesz szükségessé, magánrendelőben történő  kezelési forma nem alkalmas erre.